Sagalino

Blog · 2. bejegyzés · Ami előtte volt

Gyökérgyerekek, saját készítésű játékok és forgatókönyvek

A történetek és a játékok már régen foglalkoztattak, még mielőtt a Sagalino létezett volna.

Megjelent:

Játékok, amiket magam csináltam

Gyerekként sokkal szívesebben csináltam saját játékokat, mint hogy készet vegyek, főleg társasjátékokat. Az egyik megvan még, a Monopoly saját változata. Akkor úgy tizenegy éves voltam.

Saját rajzolású társasjáték
Saját Monopolym, úgy tizenegy évesen.

Igazából soha nem hagytam abba. A harmincas éveim végéig újra és újra építettem társasjátékokat, némelyiket elég bonyolultra.

Mord im Dorf

Tizenévesként aztán programoztam, Profanban és Basicben. Az első igazi játékom a „Mord im Dorf” (Gyilkosság a faluban) volt, egy krimi, amelyben ki kellett találni, ki volt a tettes. Elfért egy 3,5 hüvelykes hajlékonylemezen.

A hajlékonylemez sajnos már nincs meg, ez a mai napig bosszant.

A gyökérgyerekek

A családomban van egy 1906-os könyv: „Etwas von den Wurzelkindern” (Valami a gyökérgyerekekről), Sibylle írta és festette. Apáca és festő volt, saját gyereke nem született. Számomra ő a dédnagynéném.

Régi könyvborító: Etwas von den Wurzelkindern
„Etwas von den Wurzelkindern”, 1906.

A könyv nem teljesen ismeretlen, főleg az idősebb generációnak. A gyökérgyerekek télen a föld alatt alszanak, tavasszal Földanya felébreszti őket, és kimennek a világba. Felnőttként még egyszer megvettem.

Mindig lenyűgözött, hogy egy könyv több mint száz éves lehet, és a gyerekek még mindig örömüket lelik benne. Ezért is olyan fontos nekem a Sagalinónál a nyomtatott könyv.

Sok év a filmiparban

A mozi már fiatalon nagyon érdekelt. Barátokkal sok rövidfilmet forgattam, saját vagy kölcsönkért kamerával, és tulajdonképpen mindenben részt vettem, ami a filmmel kapcsolatos volt.

Később öt évig dolgoztam Párizsban, az egyik legnagyobb cégnél, amely mozifilmeket finanszíroz és gyárt. Ott főleg forgatókönyv-elemzéssel foglalkoztam, vagyis azzal a kérdéssel, mennyire erős egy forgatókönyv, és mennyire jó a körülötte lévő csomag. Ez idő alatt nagyon sok forgatókönyvet olvastam és értékeltem.

Közben elég pontosan megtanulja az ember, mire van szüksége egy történetnek, hogy elbírja a súlyát. Ez egy mozifilmre ugyanúgy igaz, mint egy gyerekkönyvre, és ebből egy jó adag benne van a Sagalino történeteiben.

A következő bejegyzés a 2026-os nyárról és Bagger Wuffról szól.

Tovább: Indulunk: Bagger Wuff és a start