Illusztrációs stílus

Névre szóló mesekönyv riso nyomat stílusban

A risográfia japán sablonnyomtatás. Minden színt külön nyomtatnak, és ahol két szín fedi egymást, egy harmadik jön létre. Ebből ered a néhány élénk árnyalat, a szemcsés felület és az apró eltolódások.

A könyv megtekintése ebben a stílusban

A teljes történetet ingyen elolvashatjaEgy stílus minden oldalonE-könyv 1 990 Ft

Mintakép, Riso nyomat stílus — Néhány nyomdai szín, szemcsés felületek és apró eltolódások: friss és játékos

Eredet

A sokszorosítótól a tervezők színéig

A risográfia sablonos eljárás. A gép egy hőfejjel apró nyílásokat vág egy vékony fóliába, az úgynevezett masterbe, és egy nyomódobra húzza. A dobban pontosan egyetlen szín festéke van. Forgás közben a festéket átnyomja a nyílásokon az áthaladó papírra.

Mivel egy dob csak egy színt tartalmaz, a többszínű képet különálló színrétegekre bontják: minden réteghez külön master készül, és a papír minden színnél egyszer megy át a gépen. A festékek félig áttetszők. Ha két réteg fedi egymást, a rányomásnál egy harmadik szín keveredik ki. Mivel a papírt minden menethez újra be kell tenni, a rétegek soha nem fedik egymást hajszálpontosan. Ez az eltolódás, és a példányok közötti apró különbségek az eljáráshoz tartoznak, és a kinézetének részei.

A technika Tokióból ered. Hajama Noboru 1946. szeptember 2-án ott nyitotta meg a RISO-SHA sokszorosító üzemet. A „riso” japánul „ideálist” jelent. 1958-ban a cég saját géppel, a RISO-GRAPH-fal jelent meg a piacon, 1980-ban következett a RISOGRAPH márka, 1986-ban pedig a Digital 007 volt az első digitális gép. Ezeket a gépeket arra fejlesztették, hogy iratokat gyorsan és olcsón sokszorosítsanak, nem művészetre.

Tervezők, illusztrátorok és kis nyomdaműhelyek később felfedezték, mit tesz láthatóvá az eljárás: erős fedőszíneket, szemcsézettséget, rétegződést és véletlent. A RISO maga azt írja, hogy a gépek világszerte népszerűek a művészek körében, főleg Európában. Gabriella Marcella a brooklyni Pratt Institute-on ismerte meg a riso nyomtatót, és Glasgow-ban felépítette a RISOTTO műhelyt. Londonban Jackson Lam és Ken Kirton 2009-ben megalapította a Hato Presst, amely risónyomattal ad ki zineket és könyveket.

A mi képeink mai mesekönyv-illusztrációk, RISO-gép nélkül készülnek, és szabadon átültetik a nyomat jellegét: néhány állandó szín, rétegződés, szemcsézettség és enyhe eltolódás.

Kik formálták a stílust

A stílus mögötti nevek

Hajama Noboru
A RISO-SHA sokszorosító üzem megalapítása Tokióban, 1946
Az üzeméből nőtt ki az a vállalat, amelynek gépei a nyomtatási eljárásnak a nevét adták.
Gabriella Marcella
RISOTTO, nyomdaműhely Glasgow-ban
A riso nyomtató gyorsaságából és kiszámíthatatlanságából fejlesztette ki munkáját, és plakátokat, falképeket és kiadványokat készít belőle.
Jackson Lam és Ken Kirton
Hato Press, London, 2009
Azért alapították a sajtót, hogy a nyomtatás és az előállítás hozzáférhetőbb legyen a művészeknek, és 2020-ig nagyjából 50 zine-t adtak ki risónyomattal.

Jellemző vonások

Miről ismerhető fel a risográfia

Három vagy négy élénk fedőszín, a mintaképen rózsaszín, kobaltkék és napsárga meleg, krémszínű papíron.
Keverékszínek csak rányomással jönnek létre: a kék a rózsaszín felett ibolyát ad, a sárga a rózsaszín felett narancsot.
Szemcsés, pettyezett felületek, hol sűrűbbek, hol ritkábbak, amelyeken átüt a papír.
Apró eltolódások, ahol az egyik színréteg alig észrevehetően elcsúszik a másiktól.
Nagy, egyszerű formák saját kontúrvonal és lágy színátmenet nélkül.

Milyen történetekhez illik

Milyen történetekhez illik a risográfia

A stílus a nagy, tiszta formákból és a kevés színből él. Jól illik természethez, állatokhoz és hangulatokhoz: erdő, folyó, alkonyat, egy róka, egy lámpás. A mintaképen a színrétegek pontosan ezt valósítják meg: rózsaszín és sárga ég, kék fák, sárga és rózsaszín róka.

Mivel kevés szín áll rendelkezésre, a bőr, a haj és a ruha is ezekre a színekre fordítódik le. A szereplő alakról, frizuráról és ruháról továbbra is felismerhető, de grafikusabb, mint egy festett stílusban. Finom mimikához a szemcsézettség kevésbé alkalmas.

A képek frissnek és játékosnak hatnak. Az egyszerű formák jól befogadhatók, ezért a stílus nagyjából két-három éves kortól illik. Ez szerkesztői megítélés, nem szigorú korhatár.

Olvasson el ingyen egy történetet ebben a stílusban

Kérdések

Jó tudni

Miben különbözik a risográfia a szitanyomástól?

Mindkettő sablonon keresztül nyomja át a festéket, és fedőszínekkel dolgozik. A risográfiánál a gép maga állítja elő a sablont, dobra húzza, és automatikusan nyomtat, minden színt külön menetben. Ettől az eljárás gyors, és kis példányszámnál olcsó.

A képek valódi riso nyomatok?

Nem azok. A képek RISO-gép nélkül, mai mesekönyv-illusztrációként készülnek, és szabadon utánozzák a színrétegeket, a rányomást, a szemcsézettséget és az eltolódást.

Miért van ilyen kevés szín?

A riso nyomtatásban minden dob pontosan egy színt visz, és minden további szín újabb menetet jelent. Minden más árnyalat úgy jön létre, hogy két szín fedi egymást. A mi képeink követik ezt a korlátozást: három vagy négy szín, a többi a rányomásból adódik.

Hány éves kortól illik a risográfia stílusa?

Nagyjából két-három éves kortól. A nagy, egyszerű formák és a tiszta színek jól felismerhetők, a szemcsézettség pedig megjutalmazza a figyelmes nézelődést.

Végig ugyanaz marad a stílus a könyvben?

Igen. Mind a 14 kétoldalas a választott stílusban készül, a borítóval és a főszereplő portréjával együtt.

Mesterséges intelligencia készíti a képeket?

Igen. A képek mesterséges intelligenciával készülnek, az Ön leírása alapján, a riso nyomat jellegét követve.

Források

1.RISO Kagaku Corporation: RISO's History. (angolul)Forrásokra épül: Hajama Noboru 1946-ban RISO-SHA néven sokszorosító szolgáltatást indított, 1958-ban jelent meg a RISO-GRAPH gép.
2.RISO Deutschland: RISO, a Japanese print success story. (angolul)Forrásokra épül: A RISO-SHA megalapítása 1946. szeptember 2-án, a RISO-GRAPH 1958-ban, és a RISOGRAPH márka az első gépekkel 1980-ban.
3.RISO Inc.: About RISO. (angolul)Forrásokra épül: A „riso” jelentése „ideális”, az első digitális gép, a Digital 007 1986-ban.
4.RISO Kagaku Corporation: RISO ART. (angolul)Forrásokra épül: A RISOGRAPH világszerte, főleg Európában népszerűvé vált a művészek körében.
5.University of Brighton: Visual Communication Technical Resource, Risograph Printing. (angolul)Forrásokra épül: A mastert hőfejjel vágják és dobra húzzák, minden dob egy színt tartalmaz, a fedő színek keverékszínt adnak, egy példányszámon belül szabálytalanságok vannak.
6.Victoria and Albert Museum: Gabriella Marcella, The power of printing, 2018. (angolul)Forrásokra épül: Marcella a Pratt Institute-on ismerte meg az eljárást, Glasgow-ban alapította a RISOTTO műhelyt, és az eljárás a szitanyomáshoz hasonlóan fedőszínekkel és sablonokkal dolgozik.
7.Hato Press, szócikk az alapításról és a programról. (angolul)Forrásokra épül: A Hato Presst 2009-ben alapította Jackson Lam és Ken Kirton Londonban, és 2020-ig nagyjából 50 zine-t adott ki risónyomattal.